Liptó legrégebbi kőből épült királyi vára, az udvarispán és a zólyomi ispán helytartójának székhelye Liptó területén, később a független Liptói királyi vármegye és Liptói vármegye főispánjának a székhelye. A vár a Sestrč-hegyen áll, az alsóliptói Kelemenfalu (Kalameny) község felett, 999,96 méter tengerszint feletti magasságban. Szlovákia, Csehország és Morvaország területén a legmagasabban fekvő várépítménynek számít. A vár első írásos említése 1262-ből származik, amikor már állt. Liptó várát a 14. század végén közvetlenül érintették a közép-európai politikai élet összetett fejleményei. A súlyosan megrongálódott várat a harcok után több évig javították. A vár Szielnic (Liptovská Sielnica) és Kelemenfalu (Kalameny) községek urbariális közösségeinek tulajdonában lévő területen fekszik. A maradványok és a vár területének karbantartásáról a községi hivatalok, a földtulajdonosok és a fent említett községek, valamint Liptótepla (Liptovská Teplá) lelkes lakosai gondoskodnak.
A vár szabadon megközelíthető a Kalameny és Liptovské Vlachy településekről induló sárga és piros jelzésű túraútvonalakon, a várdombra vezető út jelentős része meglehetősen exponált terepen vezet. Liptótepla (Liptovská Teplá) turistái minden évben húsvét hétfőn hagyományos húsvéti vármászást szerveznek a szerény várromokhoz.

Tudta, hogy…?
A várról szóló mende-mondák különböző változatai, amelyek I. Mátyás király 1474-es ostromához kapcsolódnak, egy fehér ruhás nőről szólnak, aki a romos vár körül bolyong. Ő a várúr elátkozott lánya, vagy egy elrabolt hajadon, aki a vár kapuját akarta megnyitni a királyi sereg előtt. Csak egy szűz férfi mentheti meg, ha átviszi a patakon, és jutalmul megkapja a rejtett kincseket. Máskor disznó formájában jelenik meg, amely a vár kulcsait tartja a pofájában. Egy másik legenda arról mesél, hogy a vár ura ágyúgolyót lövetett ki a várfalak mögül, hogy a sors döntse el, kié lesz a vár és a várbirtok. A kőgolyó a szielnici határba esett, így Liptó várát Szielnic (Liptovská Sielnica) kapta meg.