Hricsó várát Tolus mester, Farkas fia építtette 1254 és 1265 között. Halálát követően IV. Béla király Miklósnak, Farkas mester unokaöccsének ajándékozta a várat. A 13. század végén Trencsényi Csák Máté serege elfoglalta Hricsót (Hričov), amely egészen a haláláig az ő kezében maradt. 1321 és 1323 között a vár ismét királyi kézbe került, de 1392-ig nem maradtak fenn adatok a vár sorsáról. 1392-ben Kaplai (Serkei) Dezső lett a vár új tulajdonosa. Luxemburgi Zsigmond elvette tőle a várat, és „pro honore” Sandziwoj hercegnek adományozta. A király később a várat feleségének, Barbarának ajándékozta, majd 1437-ben a leendő királynak, Albrechtnek adományozta. Az átvétel nem történt meg, a várat Szarlejsky Miklós foglalta el. 1456 körül a Necpál család birtokolta a várat. 1468 előtt Hricsó (Hričov) tulajdonosa I. Mátyás magyar király volt, aki Podmaniczky Balázsnak adományozta. Halála után a király Hricsót és a nagybiccsei (Bytča) kastélyt Tettauer Vilmosnak adományozta. A 15. század végén a Tettauer család lemondott Hricsóról. II. Ulászló király Imreffy Mihálynak adományozta. Trencsén vármegye 1552-ből származó oklevele szerint a várúr Szunyogh Bertalan volt, aki 1528-ban Thurn Miklós kezébe adta a várat. Ő Podmaniczky János és Rafael testvérekkel szövetkezett. A testvérek egyszer I. Ferdinánd oldalán, máskor pedig János ellenkirály oldalán álltak. János király 1536-ban Podmaniczky János érdemeinek elismeréseként Hricsó várát adományozta neki, az oklevél testvérére, Rafaelre is vonatkozott.
János király 1540-ben bekövetkezett halála, valamint testvérének, Jánosnak a halála után Rafael újra I. Ferdinánd király oldalára állt, aki 1549-ben Rafaelnek adományozta Hricsót. Ebből az időből maradt fenn egy feljegyzés arról a gyanúról, miszerint a várban illegális pénzverdét üzemeltettek. Rafael 1559. évi halála után többen is igényt tartottak a vár tulajdonjogára. Az uralkodó a Thurzó testvéreknek adományozta a várat, de nekik 12 000 királyi aranyat kellett fizetniük a birtokért. A Thurzó testvérek nem tudták előteremteni ezt az összeget, ezért a várat Horváth Gáspár özvegyének, Likerke Janának adták zálogba. Az özvegy a várban letelepedett, de idővel a nagybiccsei kastélyába költözött át. Thurzó Ferenc megszerezte a pénzt a vár kifizetésére, és 1563-ban ő lett Hricsó és a nagybiccsei kastély tulajdonosa. Hricsót azonban nem lakhatási célokra használta, a kastélyban lakott. A 17. század második felétől a vár új tulajdonosai, az Eszterházy család nem voltak érdekeltek Hricsó felújításában, és a 18. században felgyorsult a vár pusztulása.
Tudta, hogy…?
Amikor a kastély Podmaniczky Rafael és János testvérek tulajdonában volt, a várban hamispénz-verdét működtettek. Hamis réz denárokat vertek és ezüstöztek.
